A magam számára viszonylag egyszerűen és érthetően működöm, de másoknak ez néha komoly fejtörést okoz. Mondjuk nem zavar már, inkább csak a félreértéseket igyekszem elkerülni.
A magyar elkülöníti a szeretetet a szerelemtől és azt hiszem ez az én nagy gondom. Nekem ugyanis nincs akkora különbség a kettő között. Persze vehetjük úgy is, hogy a szerelemhez kell tartozzon vágy is. De igazság szerint valamilyen vágy megjelenik bennem minden mély kapcsolódásom iránt, csak ez inkább az intimitásra vonatkozik, nem annyira a szexualitásra.
Szép is az aszex spektrum. Tulajdonképp ad egy kontrollt is. Bár van benne egyfajta magány. Végülis mindegy valahol mire vágyik valaki, ha amúgy sem kapja meg. Mindenesetre a szex szerintem bosszantóbb. Frusztrálóbb. Így azt elcsendesítem.
Amúgy azért is, mert ebben rosszabbul esik a visszautasítás, még úgy is, hogy ez csak kamu, hiszen általában heterók. Nem is tudnának viszonozni. De ezért is vagyok képes jobban kontrollálni.
Van ennek értelme?
Kell legyen?
Sok dolog megy arra ki, hogy ne sérüljek. Ám van amivel inkább bántom magam, mint nem.
Máskor meg teret engedek a vágynak megspékelve egy kis érzelemmel, hogy legyen balansz.
Régen borzasztó érzés volt számomra, ha valaki kontrollálni tudta az érzelmeit. Elég ha a kimutatottakat, belül azt csinál velük amit akar. Piroska is ilyen, igazából Carmen is. Ez szerencsére elmúlt, mikor elkezdtem képes lenni rá, hogy megszabjam a megfelelő határokat magamnak is. Van, akivel kapcsolatban csak most kezd el feloldódni, ahogy többet megértettem az érzelmi működéséből. Neki nem adtam még nevet itt, amilyen ritkán írok, lehet nem is fogok. Mindenesetre nála egy megint másik verzió van, ami szintén bosszantott(?) egy darabig. Sokáig tartott rájönnöm, hogy közel olyan mélyen kötődik hozzám, mint én hozzá, csak teljesen máshogy éli meg. Nem is bosszantott, inkább bizonytalanság volt bennem vele kapcsolatban és nagyon féltem, hogy sérülök. De igen, ez is kezd elmúlni.
Most nem tudom pontosan milyen elvárásokkal kell szembenéznem holnap. Próbálok nem durván olvasni a sorok között és engedni némi nyitottságot.