Életemben talán először érzem azt, hogy a most körülöttem lévő emberek megérdemelnék a legjobb oldalam és úgy érzem nagyjából a legrosszabbat tudom csak adni, nyújtani.

De ez nem igaz. Most először tényleg az igaz valóságomat adom, elvárások nélkül, megmutatva a saját sebezhetőségemet. És ez hihetetlenül megrémít és a régi gondolataim szeretnék, ha kompenzálni tudnék, ha biztosra mennénk. Hogy ne utasítsanak el.

Ne félj... Nem lesz semmi baj.